Kiemelt termékekKeresésElérhetőségBelépés / Regisztráció
Válasszon nyelvet:
  Szlovák   |  Magyar   |  Angol
Pénznem:
Bevásárlókocsi
kosárban 0 termék
Könyvek
Taneszközök
Antikvárium
Rólunk
Hírek
Hogyan vásároljunk
Elérhetőség
GDPR
Keresés
Részletes keresés
 
Hírek

Tisztelt Olvasónk!

Üdvözöljük Önt honlapunkon! 

A TAN-Könyvesbolt könyv- és taneszközkínálata folyamatosan, naponta bővül, ezért érdemes visszatérni hozzánk.

Az Új kínálat linkre kattintva a legújabb 10 aktuális újdonságot vagy éppen antikváriumi régiséget láthatja.

 

Kellemes böngészést, olvasgatást, jó vásárlást kívánunk Önnek!!!

 

 

Füst Milán - A magyarokhoz

              
              

Füst Milán - A magyarokhoz
Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok
S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás
Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is
van lángod:
Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv
a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is.

Ne hagyd tehát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe,
melyből származott
E nemes-szép alakzat... Rossz idők futottak el feletted,
Megbontott a téli gond és romlásodat hozta, megtapodtak,
Megbolygatták hitedet, az eszed megzavarták, szavak áradatával
ellepték világodat,
Áradás szennyével borították be a kertjeid, vad vízi szörnyek
ették virágaid, – majd a vad burjánzás
Mindent ellepett utána, – oly termés volt ez e térségeken emberek!
Hogy üszökké vált minden, aminek sudárrá kelle szöknie...

De légy türelmes, – szólok hozzád, – vedd a Libanon
Ős cédrusát, e háromezeréves szűzet, – rá hivatkozom, mert
onnan vándoroltam egykor erre
Tekintsd őt, – türelmes pártájával hajladoz a szélben nem jajong,
De bölcsen hallgat s vár, amíg a negyedik, nagy évezredben
Kibonthatja a gyümölcsét e nagyvilág elé. S tán ez a sorsod itt.
Ki fénnyel sötétséget oszlat, holtat ejt s élőt emel,
Borúlatodra majdan rátekint. Halld szavam'
Én prófétáktól származom.

 

Karácsony Sándor hagyta ránk - nem csak pedagógusokra - a következő gondolatokat:

Önmagában az ember - … nem is ember. Örömünk, boldogságunk, jólétünk forrása a másik ember. Csak ketten alkotunk egyet, mert az egyik minden vonatkozásban függ a másiktól. Ebben benne foglaltatik, hogy a diák is ember, mindegyik egy másik ember, akihez a pedagógusnak úgy kell viszonyulnia, hogy megértsék, kiegészítsék egymást.

 Idézetek Karácsony Sándortól
A nevelés "Két emberi lélek közös funkciója: a nevelőké és a növendékeké."

"A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa."

"Minden gondolatunk, minden tervünk azt célozza: hogy lehetne benneteket vidámabbá, életrevalóbbá, műveltebbé, derekabbá tenni."

"Diákéveim után…tanár, cserkész, lapszerkesztő, előadó, szónok, mozgalmi titkár, egyesületi elnök író és nemzetközi műkedvelő diplomata lett belőlem."

"Én Hajdú megyében jöttem a világra, nyolc esztendőn keresztül a Debreceni Kollégium dajkált és a mai napig ábrándos, hű szeretője maradtam a nagy magyar Alföldnek. A gondolkozásom, egész belső valóm kialakulásában érzem áldott beavatkozását mind a három tényezőnek."

"...az, hogy "magyar", nem faj, nem vér, hanem lélek dolga. Nem a vér alakította ki a magyar lelket s hozta létre így a magyar fajt, hanem ellenkezoleg, a magyar lélek hatott a vérre s most és minden idoben az a magyar faj, amit a magyar lélek áthatott. Mindenki olyan mértékben magyar, amekkora mértékben magyar lélek ereje él és hat rajta keresztül..." "

A nyolcéves háború
"Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha. A diákháborúról az él a diáktudatban, hogy a tanári kar kezdte. És ez meglehetősen valószínű, úgy első látásra. Ők az idősebbek, okosabbak, tapasztaltabbak, hatalmasabbak, a minden tekintetben előnyösebb helyzetben levők. A diák, különösen az első osztályosok kis ártatlan, teljes mértékben ki van szolgáltatva önkényüknek. Egy ilyen tíz-tizenegy esztendős naiv lélek jóhiszeműségében vall, mint a parancsolat, ha kérdik. Késő bánat, eb gondolat aztán, mikor utólag keserűen kell tapasztalnia, hogy jobban tette volna, ha egy kicsit óvatosabb. De megtanulja. Első intőkonferencia, vagy legkésőbb értesítőosztály után tudja már mind, hányadán állunk. És ha a felsőbb osztályosok jóakaratú figyelmeztetésének el nem hitte, tapasztalhatja a maga bőrén, hogy nem babra megy a játék. Humbug minden takargatása a meztelen igazságnak, smonca az, hogy „nézd, édes fiam, tekintsd bennem az atyai jó barátodat”. Háború van, életre-halálra szóló elkeseredett küzdelem, végkimerülésig, ember ember ellen, olyan keserves kézitusában, amilyenről a gorlicei áttörés alkalmából lehetnek emlékeik azoknak, akik végigcsinálták. Van, aki nem hiszi? No, sétáljon velem egyet, és nézelődjünk. Ha igaz az, hogy nincs háború, minek az a nagy fegyverkezés? És mi az, ha nem arzenál, amit itt most megmutogatok? Hadi múzeum talán? Lehetni lehetne, de ki meri azt állítani, jótét lélek diákember, hogy kimentek már a divatból eme szúró-vágó szerszámok? Notesz, osztálykönyv, intőcédula, index. Tehát szekunda, beírás, intés, buktatás. Hazaizenés, szülők felcitálása, büntetésfeladat, viccelés (igazi nevén froclizás). „Kicsípés”, „padból-folytattatás”, örökös gyanúsítás a puskával, dolgozatíráskor életbe lépett rendszabályok a lesés elkerülésére, pikkelés és néha pofon is. Referálások osztályzás előtt, br… Kijelentések, mint például maguk akarnak kibabrálni velem? Esetleg: hiszen, ha akarnám, még a jeleseket is megbuktathatnám, jó lesz vigyázni… „Ahám, maga az a híres futó?” … dúl a háború. A pad alatt mindig nyitva van a könyv, ha a pad tetején be kell csukva lenni. A pad alatt Winnetout olvasom, mikor a pad tetején Vercingetorix viselt dolgai vannak soron. A pad alatt óvatosan továbbcsúsztatom azt a bizonyos cédulát, amelyre rá van írva, hogy „add tovább Szabónak”, miközben arcom a leghíresebb reneszánsz festők angyalkáinak ártatlan mosolygását ölti magára, a pad alatt puska lapul, tavalyi dolgozatfüzetek bújnak meg ártatlanul, a pad alatt szoktam odaszíjazni az előttem ülő bal lábát a padhoz, hogy vergődjék majd, ha fel akar ugrani, a pad alól indulnak titokzatos útjukra a tintás lábú legyek… A pad alatt konferenciáznak, sakkoznak és indulnak nyaktörő körútra osztályszerte a merészebbek, a pad alatt működnek a bicskák kezdőbetűk arányában, a pad alatt írja meg az ember a házi feladatát, sőt még szundíthat is egyet adandó alkalommal, bizonyos esetekben, ha úri kedve éppen úgy találja jónak. A pad alatti világ alattomos tagadása mindennek, ami a pad fölött szokásos és kötelező. Titkolt, de elszánt és egymás között minduntalan hangsúlyozása annak, hogy ami odafönt. történik, ahhoz nekünk semmi közünk, abba akaratunk ellenére sodródunk bele, kényszernek engedve élünk benne, annyira hajtjuk meg dacos fejünket előtte csak, amennyire okvetlenül muszáj. Gessler kalapszerű tekintélyszimbóluma előtt fogcsikorgatva tesszük tiszteletünket, ahol lehet és ahogy lehet becsapjuk, kijátsszuk, bolonddá tesszük, kifigurázzuk."

 

Nyelvhasználat, vasút, nemzetállam-építés

A magyar nyelvhasználat körül folyó szlovákiai viták egyik neuralgikus pontja a kétnyelvű (pontosabban a magyar nyelvű) vasúti táblák ügye. Olyan kérdés ez, amelyet civil mozgalmaink kezdtek feszegetni, ma pedig – noha korábban politikai képviseletünk egyáltalán nem foglalkozott vele – mindkét magyar párt megpróbál politikai tőkét kovácsolni belőle.

SIMON ATTILA

Úgy tűnik, mintha a szlovákiai magyar politika legfontosabb kérdése az lenne, ki van-e téve Okoč vasútállomásán az Ekecs tábla, miközben mintha megfeledkeznénk arról, hogy ez csupán a probléma egyik eleme. Hiszen az utasok magyar nyelvű tájékoztatása (a menetrendről, a kedvezményekről, a veszélyekről) legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb.

Nem árt tudni azonban, hogy a vasúti nyelvhasználat kérdése nem új keletű kisebbségünk közel egy évszázados történetében, sőt azt is fontos tudatosítani, hogy nem pusztán nyelvhasználati kérdés. A (cseh)szlovák államvasutak ugyanis mindig élen jártak a nemzetállam-építésben, s az, hogy az állam legnagyobb – egyben stratégiai jelentőségű – vállalata jellegében is (cseh)szlovák legyen, mindig is fontos szempont volt.

Persze a vasút és a nemzetiségi kérdés összekapcsolása nem Prága és Pozsony találmánya. A vasút nemzetpolitikai jelentőségére már az Osztrák– Magyar Monarchia éveiben felfigyeltek, amikor a Magyar Államvasutak (MÁV) a nemzetgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata volt. A Kárpát-medence egészét behálózó vasúti hálózat kiépítése nem csupán az ország modernizációjának volt eszköze, de igyekeztek azt a Rákosi Jenő által megálmodott 30 milliós magyar nemzetállam kiépítésének a szolgálatába is állítani. A vasutasok döntő többsége magyar anyanyelvű volt, aki pedig nem, attól is elvárták, hogy magyarként éljen (például magyar iskolába adja a gyerekét). Az 1907-ben kiadott új szolgálati pragmatika pedig Horvátországban is előírta, hogy a vasúthoz csak a magyar nyelvet beszélő egyének vehetők fel. Fel is háborodtak rajta a horvátok – jogosan. A vasút és a vasutasok a nemzetiségi vidékeken a magyar állameszme fontos terjesztői voltak, ha pedig a tót atyafi szlovákul kért jegyet, rögtön felszólították, hogy beszéljen magyarul. Mindezek fényében elmondható, hogy a felvidéki városok korabeli elmagyarosodásában a vasútnak is szerepe volt. Abban, hogy az 1910-es népszámlálás magyar többségűnek mutatta Zólyomot, az északi megyék legfontosabb vasúti csomópontján, Ruttkán (Vrútky) pedig 35% volt a magyarok aránya, a vasút szerepe nyilvánvalónak látszik.

A vasút a trianoni határok kijelölésekor is komoly tényező volt. Érvényes ez az egész Kárpát-medencére, a magyar– csehszlovák határvonalra is. A vasútvonal miatt kapta meg Csehszlovákia az Ipoly bal partját Ipolyság térségében, a Csap felé haladó vasútvonal miatt kellett Sátoraljaújhelyről leszakítani a vasútállomását, és a Fülek és Rozsnyó közötti szakaszon is tudatosan úgy húzták meg az államhatárt, hogy a vasúti pálya mindenütt csehszlovák oldalra essen.

Miután 1919 januárjában a csehszlovák légiók elfoglalták a mai Dél-Szlovákiát, a hosszú időn át bizonytalan államjogi helyzetben a vasút birtoklása stratégiai jelentőséget kapott. A bevonuló legionáriusok egyik első dolga a vasútállomások és csomópontok biztosítása volt, a húszas években a határ menti vasútvonal mellé számos helyen szlovák és morva telepeseket (esetleg kiszolgált legionáriusokat) költöztettek. Lásd például a Fülek melletti Bozitapusztát (ma Bozita), a Rimaszécs melletti Gernyőpusztát (ma Bottovo) vagy a Bodrogközben létrehozott battyáni és bélyi kolóniát. A Pozsony–Komárom vasútvonal mentén fekvő településekről 1919 tavaszán túszokat szedett az új hatalom, s azzal fenyegetőzött, hogy kivégzi őket, ha a vasutat bármilyen támadás, szabotázs érné. Ugyanezen megfontolásból szinte azonnal megkezdődött a vasúti személyzet lecserélése. Nem csupán az állomásfőnökökről volt szó, hanem ilyen vagy olyan indokkal fokozatosan a teljes személyzet nagy részét lecserélték, és szlovák, cseh forgalmisták, távírászok jelentek meg a dél-szlovákiai településeken. (Ebbe persze belejátszott az 1919 februárjában kirobbant vasutassztrájk is, amely a legnagyobb méretű tiltakozó akció volt a Felvidék csehszlovák megszállása és az új hatalom intézkedései ellen, s amely miatt az új hatalom különösen gyanakvóan nézett a korábban a MÁV-nál szolgáló vasutasokra.) Hogy jövedelem és nyugdíj hiányában (az elbocsátottaktól ezt is megtagadták) milyen nehéz helyzetbe került az elbocsátott vasutasok családja, egyebek között az érsekújvári születésű neves közíró, Jócsik Lajos édesapja példája is igazolja.

Az első Csehszlovák Köztársaság idején magyar embernek vasúti szolgálatban csak akkor volt helye, ha bizonyítékát adta államhűségének (pl. szlovák iskolába íratta a gyerekét). Nem csoda, hogy egy 1938 elején készült statisztikai kimutatás szerint a csehszlovák vasút szolgálatában álló 116 928 személynek (beleértve a pályamunkásokat, kalauzokat stb.) csupán 1,2%-a (kb. 1400 fő) volt magyar nemzetiségű. S hogy ez tudatos politika volt, azt a másik nagy állami vállalat, a Csehszlovák Posta statisztikái is igazolják, ahol csupán az alkalmazottak 0,4%-át tették ki a magyarok.

De vissza a vasúthoz. A vasútnak olyan jelentőséget tulajdonítottak, hogy még a vasúti restiket is csak az állam szempontjából megbízható, vagyis csehszlovák nemzetiségű személyeknek adták bérbe. Nem csoda, hogy a korabeli, viszonylag liberális nyelvtörvény (amely széles körben tette lehetővé a magyar nyelv hivatali használatát) a vasútra nem vonatkozott, s ott egynyelvűség uralkodott. Eltérően egyébként a szudétanémet területektől, ahol a németek sokkal inkább meg tudták őrizni pozícióikat, s ahol a kétnyelvűség nem volt gond. Dél-Szlovákia magyar településein viszont csak egynyelvű feliratok voltak, a kalauz szlovákul szólt az utasokhoz, s a jegypénztárban ülő alkalmazott is csak (cseh)szlovák nyelven szolgálta ki az utazókat. Az tradíció, hogy a vasút alkalmazottja a tőle magyar nyelven menetjegyet kérő polgárra rászól, miért nem beszél szlovákul, tehát nem ma, hanem még az első köztársaság idején alakult ki – de mint már utaltam rá, a dualizmus idején ugyanezt tették a MÁV alkalmazottai a szlovákokkal.

Ez a helyzet a magyar ellenzéki pártok folyamatos kritikáját váltotta ugyan ki, de a csehszlovák parlamenti többség minden panaszt lesöpört az asztalról. A harmincas évek második felében még a prágai kormányt nemegyszer elvtelenül kiszolgáló ún. aktivista (kormánypárti) magyar politikusok is bírálták a vasút egynyelvűségét, s szorgalmazni kezdték a magyar nyelvhasználat kérdésének megoldását. Részben ennek is volt köszönhető az a kormányrendelet, amely 1938. március 4-én látott napvilágot, s amely kétnyelvű, szlovák– magyar nyelvhasználatot írt elő Dél-Szlovákia vasútállomásain. A rendelet értelmében kétnyelvűsíteni kellett az információs táblákat, a menet- és poggyászjegyeket, a munkás- és diákigazolványokat. Sőt azt is előírták, hogy a magyar vidékeken szolgálatot teljesítő vasutasok (illetve postások) kötelesek elsajátítani a magyar nyelvet. A vasúti átkelőknél pedig magyar nyelvű figyelmeztető táblákat helyeztek volna el, egyebek között olyan mondatokkal, mint: „Vigyázz, ha jön a vonat!”, illetve „Ha megszólal a harang, maradj a sorompók előtt!”

A rendelet azonban jól tükrözte a korabeli csehszlovák politika kétszínűségét, hiszen hatálya csak azokra a településekre vonatkozott, amelyekben a magyarok aránya meghaladta az 50%-ot, s amely település magyar többségű járásban feküdt. Vagyis összesen 121 szlovákiai község vasútállomásán lehetett volna alkalmazni. A feltételes mód azért helyénvaló, mert mire a rendelet végrehajtása megkezdődött volna, addigra a belpolitikai helyzet gyökeresen megváltozott. 1938 nyárutóján a szlovákiai magyarok már nem kétnyelvű vasúti táblákról álmodtak, hanem a trianoni határok revíziójáról, ami november elején be is következett. A dél-szlovákiai vasútállomások kétnyelvűsítése így elmaradt. Maradt az egynyelvű felirat, igaz, az első bécsi döntés után már magyar nyelvű, hiszen a korabeli Magyarország sem volt toleránsabb, mint a masaryki demokrácia. Sőt.

A második világháború után néhány évig nem a kétnyelvűség volt a kérdés, hanem magának a szlovákiai magyarságnak a léte kérdőjeleződött meg. Persze az ismeretlen célállomás felé zötykölődő marhavagonok ekkor is szerepet kaptak a szlovákiai magyarok életében. 1948 után a pártállam ugyan tett engedményeket a magyar lakosságnak, ám az első köztársaságból ismert hivatali kétnyelvűség nem állt vissza. A vasút folytatta a korábbi gyakorlatot, s Dél-Szlovákia állomásain szó sem lehetett magyar feliratokról. Az államvasutak személyzeti politikája sem sokat változott, hiszen magyar anyanyelvű állomásfőnökkel továbbra is csak elvétve lehetett találkozni. A Szlovák Államvasutak pedig még a rendszerváltás után is a szlovák nemzetállami törekvések letéteményese maradt, és semmi engedményre nem volt hajlandó a magyar nyelvhasználatot illetően. Az alistáli vasútállomáson például még a település hivatalos nevének Dolný Štálra változtatása után is hosszú hónapokig az 1948- ban a községre erőltette Hroboňovo díszelgett, mintegy jelezve, a vasút állam az államban. Az pedig továbbra is szinte mindennapos, hogy azok a kalauzok, akik amúgy tudnak magyarul vagy magyarok, az istennek sem akarnak magyarul kommunikálni az utasokkal. Persze ez az ő szegénységi bizonyítványuk, de e mögött nem lehet nem látni a vasúttársaság szellemiségét.

Ahhoz, hogy a vasút a mi anyanyelvünkön is feltüntesse a vasútállomások nevét, sőt mi több, minden fontos közleményt és információt magyarul is közzétegyen, alapvető jogunk van, amihez ragaszkodnunk kellene. Hiszen egy olyan országban, ahol a 21. század elején nem lehet magyarul kiírni egy zömében magyar utasokat kiszolgáló vasútállomás épületében, hogy „Vigyázz, csúszik a lépcső!”, s nem lehet magyar nyelven tájékoztatni az utast a vonatok késéséről, ott valami nagy, nehezen helyrehozható hiba van.

A szerző történész

 

1.

Blog címünk:  http://www.tankonyv-tanszer.blogspot.com/

- Választ keres valamely oktatási-nevelési kérdésre? 

- Nyugtalansággal tölti el a határon túli magyarok jogviszonyainak alakulása?

- Javulhat-e a magyar nyelv megbecsültsége a Kárpát-medencében, s mit kell tennünk érte? 

 

2.

Az iWowWe, amely megkönnyíti az ember és ember közötti kommunikációt

Videó emailek, videó konferencia-terem, autoresponder  

Megjelent a legújabb iWowWe fejlesztés - a Broadcasting, amely gyakorlatilag online TV bárki kezében.

Ha rendelkezünk HiFi hozzáféréssel, a közvetítés számítógép vagy okostelefon segítségével ingyenessé válik.

Regisztrálási lehetőség az alábbi linken:
http://www.iwowwe.com/ZC0040

Kérdés esetén szívesen segítünk telefonon vagy az email címünkön:
tankonyvesbolt@gmail.com

 3.

Egy előremutató fejlemény

A magyar nyelv használatát követelő matricák jelentek meg hétfőn azoknak a somorjai boltoknak a kirakatain és az irodák ajtaján, melyek cég- és reklámtábláján kizárólag szlovák feliratok olvashatók.

 

A Tesco áruház-lánc már lépett, s egyes feliratokat magyarul is olvashatunk.

A Kaufland továbbra sem hajlandó magyarul kommunikáni még Komáromban sem.

4. 

Ez a dal rólunk szól

http://video.xfree.hu/?n=vasslaszlo%7C80e46dbe08ecd1f49e88cdb7d164691c&vcim=Trianon%20Himnusz%20%20-%20Tartsd%20magad%20Nemzetem#videoloc

  

  

A magyar többségű községekben az MKP megelőzte a Most-Hidat

2012. március 18. Oriskó Norbert
33015

Nagyítható

Ismertek a 2012-es parlamenti választások adatai. Az MKP-ra 109 483-an szavaztak, a Most-Híd 176 088 voksot kapott. Ha az adatok községi szintű elemzésébe bocsátkozunk, érdekes számokra bukkanunk.

Magyarok által is lakott települések alatt általában azokat a községeket értjük, amelyekben legalább 10 százalék a magyarság aránya, vagy legalább 100 magyar él az adott községben. A 2001-es népszámlálás szerint (a 2011-es népszámlálás községi lebontását még nem tette közzé a Statisztikai Hivatal) Szlovákiában 557 magyarok által is lakott község van. A magyarok által lakott községekben az MKP-ra 107 788 -an szavaztak, a Most-Hídra pedig 136 989-en.

Olyan község, ahol a magyarok többségben élnek, azaz, az adott településen lélekszámuk aránya meghaladja az 50 százalékot, 412 van. Ezekben az MKP 92 992 szavazatot gyűjtött, a Most-Híd pedig 89 136-at.

Ha 10 százalékos intervallumokban vizsgáljuk a magyarok által lakott községeket, megfigyelhető, hogy ahogy csökken a magyarok aránya a községekben, úgy romlik az MKP szemszögéből a Most-Híddal szemben szavazatainak az aránya. Ez természetesnek tűnhet, hiszen a Most-Hídnak szlovák szavazói is vannak.

Eredmények a magyarok által lakott községekben:

 

Magyarok arányaKözségek számÉrvényes voksokMKP-voksokMost-Híd szavazatokMKP/Most-Híd index
100%-90%9944 22822 58017 7631,27
90%-80%11854 49026 01420 7041,26
80%-70%8552 58719 90020 9600,95
70%-60%6461 60819 22521 5850,89
60%-50%4624 4875 2738 1240,65
50%-40%3818 4113 2386 0240,54
40%-30%3030 3433 5918 0200,45
30%-20%2239 5313 2849 1270,36
20%-10%2758 0702 3348 3680,28
10% alatt28263 0812 34916 3140,14

 

Azokban a községekben, ahol a magyarok lélekszáma erős dominanciában van a szlovákokkal szemben (több mint 80 százalékban magyarok által lakott községek - 217 ilyen szlovákiai településről van szó), az MKP egyértelműen jobban szerepelt a Most-Hídnál (lásd az MKP/Most-Híd indexet). Ezek az adatok azt sejtetik, hogy a magyarok körében 2012-ben már többen szavaztak az MKP-ra, mint a Most-Hídra, de legalábbis nagyon közel áll egymáshoz a két párt magyar voksainak a száma..

Ezt a következtetésre egyébként egyszerűbb "számvizsgálattal" is megállapíthatjuk. Szlovákiában  2 553 726 volt az érvényes voksok száma. A 2011-es népszámlálás szerint 8,5 százalék a magyarok aránya, ha ezt az arányt a választópolgárokra "vetítjük", akkor 217 114-re becsülhetjük azon szlovákiai magyarok számát, akik részt vettek a 2012-es népszámlálásból (Megj: miután a magyar lakosság korfája "öregebb" a szlovákokénál, ennél több is lehet. Ellenben a déli járásokban alacsonyabb volt a választási részvétel, mint az északi járásokban!). Az MKP-ra minden bizonnyal csak magyarok szavaztak, így a Most-Hídnak a magyarok körében 107 631 szavazat maradna. A 2011-es népszámlálásnál viszont a lakosság 7 százaléka nem vallott nemzetiségéről, közöttük is biztosan vannak "rejtett" magyarok.

Minden bizonnyal az MKP szavazatszerzési lehetőségének a szórványosodás a legnagyobb ellensége. Ez jól megmutatkozott például pozsonyi szavazásnál, ahol mélyen a magyarok aránya alatt szerepelt az MKP, a Most-Híd viszont jóval felette. Hasonló tendencia figyelhető meg azon városokban is (Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Tőketerebes, Nagymihály) is, ahol szórványban él a magyarság.

Térképünk Dél-Szlovákia községeit aszerint illusztrálja, hogy az MKP (zöld) vagy a Most-Híd (narancssárga) szerzett-e ott több szavazatot. Első tekintetre kiegyenlítettnek tűnik a helyzet, ám a "zöld-fölény" sokkal hangsúlyosabb a magyar határ mentén, míg a narancssárgák inkább az asszimilációs vonal mentén dominálnak.

*

A magyarok által legalább 10 százalékban lakott városok közül a Most-Híd mindegyikben kevesebbet kapott az MKP-nál, ennek ellenére még a 24 város közül 19-ben több szavazatot kapott, mint az MKP. Az MKP leginkább Gútán és Bősön vert rá a Most-Hídra, míg a Most-Híd leginkább Diószegen és Vágsellyén van fölényben az MKP-val szemben. Az MKP a legnagyobb javulást a 2010-es eredményéhez képest Somorján (+39,80%) és Bősön (+39,29%) érte el, azonban Somorján még így is csaknem duplája a Most-Híd szavazóinak száma, míg Bősön már az MKP van fölényben.
"Szeretném mindenkinek megköszönni, hogy segítőként vagy jelöltként, szóval vagy tettel segítette a kampányunkat. A Dunaszerdahelyi járásban 9%-s növekedést ért el. Bős városával együtt Somorján sikerült az MKP-nak nagyobb számban  plusz támogatókat meggyőzni. Somorjai szinten az MKP 40%-s eredménnyel  439 plusz szavazatot szerzett, ez az elvárásaink alsó határát súrolja" - mondta portálunknak Fónod Szilárd, az MKP somorjai helyi szervezetének elnöke.

 

VárosMKP-2010Most-Híd, 2010MKP/Most-Híd, 2010MKP, 2012Most-Híd, 2012MKP/Most-Híd, 2012MKP 2012/2010 Most-Híd 2012/2010
Szenc  4501 4870,35081 3740,37 +12,89%-7,60%
Dunaszerdahely4 1765 9190,714 3814 5680,96+4,91% -22,82%
Somorja 1 1033 8030,291 5422 7530,56+39,80%-27,61%
Bős 1 1861 5750,751 6521 0211,62+39,29%-35,17%
Nagymegyer    1 7362 1300,821 5321 7330,88-11,75%-18,64%
Galánta8432 5080,349002 1400,426,75%-14,67%
Diószeg2007450,271967360,27-2,00%-1,21%
Vágsellye   5381 8200,34841 7220,28-10,40%-5,38%
Komárom4 8446 0080,815 1494 1241,25+6,30%-31,36%
Ógyalla6961 2530,566659150,73-4,45%-26,98%
Gúta2 0352 0011,022 3321 2681,8414,59%-36,63%
Érsekújvár1 8045 2090,351 6964 7370,36-5,99%-9,06%
Párkány1 7512 3680,741 7551 9370,91+0,23%-18,20%
Ipolyság1 2401 3010,951 0851 0781,01-12,50%-17,14%
Léva7101 9890,366931 7270,4-2,39%-13,17%
Zselíz7071 2670,567651 0370,74+8,20%-18,15%
Losonc5121 5480,334371 4950,29-14,65%- 3,42%
Fülek1 0471 4230,748791 2880,68-16,05%-9,49%
Rimaszombat1 1372 2130,511 2041 9090,63+5,89%-13,74%
Tornalja1 0091 0630,951 0728001,34+6,24%-24,74%
Rozsnyó5731 9310,35941 8370,32+3,66%-4,87%
Szepsi9381 3680,691 0631 0261,04+13,33%-25,00%
Nagykapos 850 1 0780,797848670,90  -7,76% -19,57%
Királyhelmec 1 0239581,079058021,13-11,53% -16,28%

 

5.

Tanulj meg tanulni Noémivel!

Hogyan tanulj idegen nyelvet

Mit szólnál, ha megtanulnál TANULNI? Ha megkérdezném tőle, mit jelent az, hogy tanulni, mit felelnél?

Sokak a tanulást azonosítják az iskolában való tanulással: ülni a padban, vagy otthon görnyedni a könyvek felett, vagy figyelni, ahogy a tanár valamit magyaráz. 

Tanulni annyit jelent, mint összpontosítani a figyelmet valamire, amit aztán megvizsgálunk abból a célból, hogy megértsük. Nagyon fontos ezt tudnod, mert szeretném felforgatni az eddigi elképzeléseid a nyelvtanulásról. 

A nyelv egy készség. Itt nem történelmi tények, évszámok megtanulásáról van szó. Elnézést kérek a történelem szerelmeseitől, én is imádom ezt a tantárgyat, de lássuk be, egészen más célból tanuljuk. 

TANULJ MEG TANULNI. Meleg szívvel ajánlom neked L. RON HUBBARD – A TANULÁS ALAPVETŐ KÉZIKÖNYVE című kiadványt, ami nálam alapvetően megváltoztatta a tanulásról és a tanításról alkotott véleményem és hozzáállásom, pedig hát tanárképző főiskolát végeztem, vagy mifene. Nem kellett volna, ez a könyv – amit kb. 3-4 óra alatt tanulmányozhatsz – bőven elég lett volna.

Te hogy emlékszel vissza? Tanítottak téged tanulni? Mondták, HOGYAN tanulj meg bármit? Nekem ez – egésze a fent említett könyv elolvasásáig – kimaradt az életemből, pedig 16 évet ültem iskolapadban. 

Na, de térjünk a lényegre: szeretnélek megtanítani téged nyelvet tanulni. 

Első lépés: idézd fel, te hogyan tanultad az anyanyelved. Ha gyermeked van, akkor még könnyebb, mert talán közelebb van időben. 

Mielőtt beszéltél, mi történt? Könyveket olvastál? Nem. Édesanyád szókártyákat adott neked betűkkel? Nem. Szavakat morfondíroztál magadban? Nem.

Az első lépés a HALLGATÁS volt. Tudom, hogy már volt róla szó, de még lesz is. Szóval vagy megszokod, és beépíted a tanulásodba, vagy maradsz a magolós megoldásnál. 

Sok-sok levelet kapok azzal kapcsolatban, hogy érti a tanuló a szöveget, és írni is egész jól megy, de a szövegértés és a beszéd nem, segítsek. Tanulj meg tanulni! 

Amikor idegen nyelvet kezdünk el tanulni, nyelviskolába vagy magántanárhoz megyünk, vagy marad az Internet. Elkezdik nekünk magyarázni a nyelvtant, magoljuk a szavakat, és talán pár párbeszédet tudunk gyakorolni a tanárral, vagy más tanulókkal.

NEM JÓ! Megfordítottad a normális nyelvtanulás folyamatát. Első a hallgatás. Mindegy mit, csak az általad tanult idegen nyelven legyen. Persze, ha érted is, akkor sokkal több értelme van. 

Kérdezitek, hogy meddig kell hallgatni egy-egy szöveget. Ameddig akarod. Egyszer, kétszer, százszor, majd menj a következőre. Közben érdemes persze a szavakat is megtanulni. 

A következő nagy hiba, hogy feladod. Egy hét, két hét és vége. Nem tartod fontosnak, vagy mert azonnali eredményre vársz. Ez egy folyamat. Közben tanuld csak a nyelvtant, hiszen felgyorsítod a megértés folyamatát. Tanuld a szavakat – hamarosan erről is szó lesz, hogyan – , nézzél filmeket, hallgass zenét angol szöveggel. 

A nyelvtudásod mértékét nem az bizonyítja, hogy hol tartasz a tanfolyamon, vagy a tankönyvben. Tudod használni, vagy sem? 

A természetes folyamat így szól: először csak hallod az idegen nyelvet, majd egyre több szó kezd felbukkanni a nagy sötétségből, és kezdenek értelmet nyerni. Majd elkezdesz te magad is megszólalni. 

Miért fontos, hogy először halld, és ne lásd a szavakat?

Mert ha először látod a szavakat, vagy úgy tanulod a szavakat, hogy az írott képük van előtted, akkor azt a szót nem a jelentéséhez kötöd először, hanem az írott alakjához – és mint tudod, az angolnál ez aztán tényleg különbözik – , rosszabb esetben a magyar megfelelőjéhez. És kész a katasztrófa: fordítasz a saját nyelvedről angolra vagy fordítva. 

Ráadásul az angol igencsak különbözik sok más nyelvtől. Nagyon fontos szerepet játszanak a nyelvben a hangsúlyok. Ha a magyar nyelvet megfigyeled, a hangsúly mindig a szavak elején van, ez adja a magyar nyelv ritmusát. Az angol nyelv ritmusa egészen más: mivel a mondatban nem minden egyes szón van hangsúly. Ezért ha csak szavakat tanulsz meg, előfordulhat hogy hiába tudod az adott szót, nem érted a mondatot, mivel az angol sok szót – amin nincs hangsúly – elnyel. 

SOHA NE TANULJ SZAVAKAT KÜLÖN. Mindig foglald mondatba, és sokszor mondd el. A legjobb, ha hangos szótárral tanulsz. Tanfolyamunkon a szavak mellé képeket társítunk, és meg is hallgathatod őket, így folyamatosan hallgathatod, gyakorolhatod. 

Online Angol Nyelvtanfolyam

KATTINTS A KÉKKEL JELÖLT LECKÉKRE, ÉS MÁR GYAKOROLHATSZ IS.

1. leckekiejtés, köszönés 
2. lecke kiejtés
3. lecke kiejtés
4. lecke kiejtés
5. lecke én, te, ő + kiejtés
6. leckea legfontosabb ige
7. leckekérdezzünk
 


Copyright © 2007 CS.L.