Tankönyv-Tanszer - Közművelődési intézmények és szervezetek

Kormos Sándor
Közművelődési intézmények és szervezetek

----------------------------------------------------

Szerző: Kormos Sándor
Cím: Közművelődési intézmények és szervezetek
Alcím: 4. kiadás
Kiadó, évszám: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005
Közreműködők: Nagy Andor lektor - Selmeczi László lektor
Formátum: B/5, ragasztókötött
Terjedelem: 258 oldal
ISBN: 963 19 2786 5

A közművelődés kifejezés a múlt század hetvenes éveiből Jókai Mórtól származik (ekkor indított ilyen címmel folyóiratot). A századfordulón több egyesület, intézmény nevében is szerepelt ez a szó, és a két világháború között született dokumentumokban, előadásokban is gyakran használták. Ennek ellenére az 1960-ban szerkesztett új magyar lexikonban nem szerepel a közművelődés címszó. Történetileg a közművelődés fogalmát az 1970-ben tartott Népművelési Konferencia vezette be, s e konferencia egyik érdeme és eredménye volt, hogy a közművelődés fogalmát, elméletét és gyakorlatát az érdeklődés középpontjába állította. A fogalom az 1976-ban elfogadott közművelődési törvényt követő években a kulturális témával foglalkozó írások leggyakrabban használt kifejezésévé vált. Olyan fogalomról és gyakorlatról van szó, amelyről az elmúlt évtizedekben igen sokat írtak és vitatkoztak, s a polémiák gyakran a terminológia bizonytalansága miatt nem vezettek kielégítő eredményre.
A közművelődés fogalma, még inkább a gyakorlata a társadalom fejlődésének eredménye. Ugyanis a társadalom fejlődésének abban a szakaszában jött létre, amikor az objektív követelmények, a szubjektív igények és a feltételek lehetővé, sőt szükségessé tették a változást adekvátabban és jobban segítő művelődési tevékenységet. A közművelődés létrejöttének, kialakulásának körülményeiből, meghatározó tényezőiből fakad, hogy legfőbb feladata a kultúra demokratizálódásának továbbfejlesztése. A közművelődésnek mint a társadalom öntevékeny szellemi mozgásának központi alakja a művelődő ember, aki folyamatosan bővíti és gyarapítja ismereteit, fejleszti képességeit.
A közművelődés fogalmának egyértelmű használatát az elmélet és a gyakorlat egyaránt igényli. Nem képzelhető el megfelelő elemző- és koordinált kutatómunka olyan területen, ahol a vizsgált jelenség partvonalai sem tisztázottak. Ennél még fontosabb, hogy a közművelődés értelmezése – közvetlenül vagy közvetve – meghatározza annak gyakorlatát, területeit, intézményeit stb. A gyakorlati tevékenység jellege és irányítása függ attól, hogy a gyakorlati tapasztalatokból, elemzésekből alkotott fogalom mennyire tükrözi az adott jelenség lényeges jegyeit, sajátosságait. Ebben az összefüggésben a közművelődés értelmezése közvetve vagy közvetlenül befolyásolja a közművelődés tényleges, mindennapi gyakorlatát. A dolgok és jelenségek lényegét feltáró fogalmakra, ezeket felbontó és magyarázó definíciókra egyaránt szüksége van a kutatónak, az igazgatásban dolgozónak és a művelődési szervezőnek, a közművelődési szakembernek is. Nem mindegy tehát, hogy a gyakorlatot átfogó fogalom milyen mélységben és teljességben tükrözi az általa jelölt valóságot. A közművelődés összetett, bonyolult jelenség. Egyik legfőbb sajátossága társadalmi függésében, társadalommal együtt haladó mozgásában, változékonyságában, dinamizmusában van. A közművelődésnek ez az attribútuma érvényes e tevékenység tartalmára, társadalmi kereteire, hatókörére, formáira és módszereire is. Ezért a fogalom értelmezése nem elméleti okoskodás, hanem a jelenség lényegéből, a valóság tényleges feltárásából és annak helyes értelmezéséből fakadó szükségszerűség.

ELŐSZÓ
I. KÖZMŰVELŐDÉST SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYEK
1. A rendszerszemléletű elemzés
A rendszerszemléletű elemzés szempontjai
Rendszerszemléletű elemzés a közművelődésben
2. A kulturális intézmények és egyesületek fogalma, főbb jellemzői
Jogi személyiségű szervezetek
Kulturális intézmények és egyesületek
3. Közművelődést szolgáló intézmények és egyesületek
II. A KÖZMŰVELŐDÉS INTÉZMÉNYEI
1. Művelődési otthonok
Népházak, munkásotthonok, olvasókörök
A művelődési otthonok kialakulása
A fejlődés jelentősebb állomásai
A művelődési otthonok feladatai
A művelődési otthonok tevékenységének formái
A művelődési otthonok típusai
Művelődési otthonok létesítése és fenntartása
A művelődési otthonok működése és szervezete
A művelődési otthonok módszertani hálózata (1960-1990)
2. Gyermek- és ifjúsági közművelődési létesítmények
Ifjúsági klubok
Ifjúsági házak
Ifjúsági parkok
Gyermek közművelődési létesítmények
3. Magyar Művelődési Intézet
4. A közkönyvtárak
Több ezer éves múlt
A fejlődés főbb állomásai 1945 után
A könyvtár feladata és típusai
Könyvtári hálózatok
III. TUDOMÁNYOS INTÉZETEK ÉS SZERVEZETEK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN
1. A Magyar Tudományos Akadémia és intézetei
2. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság
3. Közművelődési kutatóhelyek
4. Közgyűjtemények
Múzeumok
Levéltárak
5. Műemlékvédelem
IV. MŰVÉSZETI INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEZETEK
1. Irodalom
2. Színházak és színházi jellegű intézmények
3. Zene- és táncművészet
A táncművészet intézményei, együttesei
4. Képző- és iparművészet
Kiállítási intézmények
5. Egyéb művészeti intézmények
V. A SZÓRAKOZTATÁS INTÉZMÉNYEI ÉS SZERVEZETEI
1. A könnyűzenei szórakoztatás intézményei
2. Vendéglátó-ipari szórakoztatás
3. Színházak és egyéb intézmények a szórakoztatásért
4. Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat
5. Vidámparkok
6. Állat- és növénykertek, arborétumok
VI. OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAI
1. A folyamatos művelődés megalapozása
2. Az együttműködés fő irányai
3. A középfokú oktatás és a közművelődés
4. Felsőoktatási intézmények a közművelődésért
5. Közművelődési szakemberképzés
A szakemberképzés útjának áttekintése
VII. TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK, INTÉZMÉNYEK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK
1. Könyvkiadás és -terjesztés
A könyvkiadás fejlődése
A könyvkiadás szervezete
A könyvterjesztés kialakulása
2. A sajtó közművelődési feladatai
A sajtó kialakulása és fejlődése
A sajtó fogalma és felosztása
Sajtóolvasási szokások
Közművelődési szaksajtó
3. A rádió és a közművelődés
A rádió születése
A rádió funkciói
Műsorszerkezet, műsorkínálat
4. Mozgókép a közművelődésben
Filmszínház és közművelődés
Televízió és közművelődés
Video és közművelődés
VIII. KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLETEK
1. Tudományos egyesületek és társaságok
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat
Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetsége
2. Népfőiskolai egyesületek
3. Egyesületek az amatőr művészeti mozgalomban
4. A közművelődésben dolgozók szakmai egyesületei
IX. KULTURÁLIS ALAPOK ÉS ALAPÍTVÁNYOK
1. Kulturális alapok
Nemzeti Kulturális Alap
Fővárosi Kulturális Alapok
2. Kulturális célú alapítványok
IRODALOM

Ár

12,20 Eur

Megrendelés

Az Ön figyelmébe:


Nyelvtan 2. Első félév

	Nyelvtan 2. Alcím: Munkatankönyv második osztályosoknak/Első félév Földvári Erika Albertné dr. Herbszt Mária (Lektor) Wéber Anikó (Lektor) Ábrahám István (Grafikus) Mozaik Kiadó Szeged 2003 ISBN-szám: 963-697-417-9 Kötéstípus: Tűzött kötés Oldalszám: 75 Nyelv: Magyar Megjegyzés:... bővebben


Méteres vonalzó

	Méteres vonalzó A vonalzó műanyagból készült, kék-fehér színben. Beosztása centiméter, deciméter. ... bővebben


Columbine után

	Elliot Aronson Columbine után. Az iskolai erőszak szociálpszichológiája Kiadás éve: 2009 Kiadó: Ab Ovo Nyelv: HU ISBN: 978 963 937 872 8 Kötés: fóliázott karton Oldalszám: 192 Columbine után. Az iskolai erőszak szociálpszichológiája - rövid ismertető "Elliot Aronson a Columbine középiskolában... bővebben


Marketing a kozmetikusok számára

	Filótás Zsuzsanna Marketing a kozmetikusok számára - Szerző: Filótás Zsuzsanna Cím: Marketing a kozmetikusok számára Alcím: Alapfokú marketing ismeretek Kiadó, évszám: Beato Angelico Kiadó, 2009 Formátum: B/5, ragasztókötött Terjedelem: 68 oldal ISBN: 978... bővebben


Lant és kard 1.

	Pénzes István: Lant és kard 1. Lilium Aurum, 2001 334 oldal Kötés: papír kötés Állapot: használatlan ... bővebben